BÚCSÚ
Drága Laci bácsi,
közös emlékekkel, csodálatos élmények sokaságával szívünkben, megrendülten, fájón búcsúzunk Tőled, mesterünktől, mentorunktól, igaz barátunktól, s az általad ismertté lett márka oly sok éven át hiteles követétől!
Köszönjük, hogy méltónak találtál minket arra, hogy megismerhettünk, tőled tanulhattunk, veled dolgozhattunk. Köszönjük, hogy eredményesen, sikeresen indulhattunk el a gasztronómia ízekkel, színekkel, illatokkal teli világában, izgalmas forgatagában.
Sosem feledjük tapasztalataid, amelyeket a hazai vendéglátásban, s a nagyvilágban szereztél, s lettél a magyar gasztronómia ismert, elismert egyénisége. Nem feledjük tanításaid, intelmeid, kreatív ötleteid, amelyek újra és újra visszaköszönnek a Teletál mindennapjaiban és kínálataiban.
A búcsú mindig nehéz, akkor is, amikor még van remény a közeli viszontlátásra, találkozásra, de jóval nagyobb teher most, mikor tudjuk, már a mennyei konyhán készíted ötletes, tartalmas fogásaid, s osztod meg vidáman, pikáns humorral fűszerezve azok receptjeit. Már nem nekünk tanítod a szakácsmesterség apró, finom fortélyait, s nem meséled mindig mosolygó, huncut szemekkel, emlékezetes mozdulataiddal, soha el nem fogyó adomáid.
Hiányozni fog varázslatos, ínyenc személyiséged, magával ragadó, mindenen átsegítő optimizmusod, tudásod. A szakma, a vendég, a munkatárs, a tanítvány, a barát iránti alázatod, örökséged, mindörökre velünk marad!
Nyugodj békében!